1899. december 16-�n a mil�n�i Hotel du Nordban, Herbert Kilpin vezet�s�vel, angolok �s olaszok jelenl�t�ben megalakult a Milan Cricket �s Football Club. Eln�knek Alfred Edwards alkonzult jel�lt�k, m�g a klubsz�neket Kilpin v�lasztotta ki: a v�r�s az �rd�g�t jelk�pezi, a fekete pedig f�lelmet kelt az ellenf�lben. Els� p�ly�juk a mai k�zponti p�lyaudvar hely�n �llt. A p�lyaavat� m�rk�z�sen a hazaiak a m�sik mil�n�i csapat, a Mediolanum ellen j�tszottak �s 3-0-ra nyertek. Az els� t�tmeccsre 1900 �prilis�ban ker�lt sor, miut�n a csapat benevezett az 1900-as bajnoks�gba. Ezen a m�rk�z�sen az FC Torinese legy�zte a Milan g�rd�j�t. Csak egy hetet kellett v�rni az els� gy�zelemre, amikor is az I. Umberto kir�ly �ltal felaj�nlott "Kir�lyi �rem�rt" zajl� torn�n a Milan Kilpin �s Allison g�lj�val 2-0-ra diadalmaskodott a Juventus felett. Ezzel a klub megszerezte t�rt�nete els� tr�fe�j�t. Kilpin nemcsak j�t�kosa, de csapatkapit�nya, edz�je �s �gyint�z�je is volt a csapatnak. Az els� bajnoki c�met m�r a m�sodik bajnoki szezonban megszerezte a Milan.

Az 1906-os id�nyt a csapat �j p�ly�n, a Via Bronzettiben kezdte. A kapukat - Olaszorsz�gban el�sz�r - h�l�val l�tt�k el, hogy k�nnyebben meg lehessen �t�lni a g�lt. A bajnoks�got a Milan �s a Juventus ugyanannyi ponttal z�rta, �gy a szab�lyok �rtelm�ben bajnoki d�nt�t rendeztek. Mivel a Juventus t�bb g�lt szerzett, az � otthonukban, Torinoban ker�lt sor a d�nt�re, amely 0-0-lal z�rult. A megism�telt m�rk�z�st is Torin�ban kellett volna lej�tszaniuk, de a mil�n�iak tiltakoztak: a bajnoks�g k�zben visszal�pett Genoa ellen szerzett k�t g�lt a sz�vets�g nem sz�m�totta be. A sz�vets�g elfogadta az �rvel�st �s a meccset �ttett�k Mil�n�ba, de a Mediolanum p�ly�j�ra. A Juventus azonban nem fogadta el a d�nt�st, el sem utazott Mil�n�ba, �gy a Milan m�rk�z�s n�lk�l megnyerte t�rt�nete m�sodik bajnoki c�m�t. S�t, a k�vetkez� �vben a harmadikat is. Az 1907-1908-as id�nyre a sz�vets�g nem enged�lyezte k�lf�ldi j�t�kosok szerepeltet�s�t, ez�rt a Milan visszal�pett a bajnoks�gt�l. Ez a szitu�ci� v�ls�ghelyzetet okozott a Milann�l: 43 tag elhagyta a klubot �s megalap�totta az Internazional�t.

Az 1925-1926-os id�nyben megjelentek az els� magyar |j�t�kosok: B�n�s J�zsef, M�ller K�lm�n, egy �vvel k�s�bb pedig Haj�s �rp�d. A k�vetkez� jelent�s esem�ny 1927. szeptember 19-�n t�rt�nt: �tadt�k a csapat �j, 35000 n�z� befogad�s�ra alkalmas stadionj�t, a San Sirot, amelyet Mil�n� San Siro ker�let�ben emeltek. A p�lyaavat� m�rk�z�sen az Inter 6-3 ar�nyban verte a Milant. 1938-1939-ben a Milan �j nevet kapott: a fasizmus idej�n nem tetszett az angolos Football Club Milan n�v, ez�rt a klubnak nevet kellett v�ltoztatnia, �gy lett Associazione Calcio Milano. 1940-ben csatlakozott a csapathoz a legend�s Giuseppe Meazza, miut�n �letkora �s s�r�l�se miatt az Inter lemondott r�la. A k�s�bb a San Siro n�vad�j�v� v�l� Meazza k�t id�nyt h�zott le piros-feket�ben. 1948-ban a Milan megvette a g�ler�s sv�d csat�rt Gunnar Nordahlt, majd egy �vvel k�s�bb k�t honfit�rs�t, Gunnar Grent �s Nils Liedholmot. �gy az 1949-1950-es bajnoks�gra �ssze�llt a klub �s az olasz bajnoks�g t�rt�net�nek egyik legg�ler�sebb tri�ja, a Gre-No-Li, azaz a Gren, Nordahl, Liedholm bels�h�rmas. A Czeizler Lajos edzette Milan a m�sodik helyet szerezte meg a bajnoks�gban a Juventus m�g�tt, de a Milan 118 g�lt szerzett, m�g a Juve csak 100-ig jutott. Torin�ban pedig 7-1-re ki�t�tt�k a Juventus FC-t, ami mindm�ig a Juventus t�rt�net�nek legs�lyosabb hazai veres�ge. A bajnoks�g g�lkir�lya pedig Nordahl lett 35 g�llal. A k�vetkez� id�nyben megszakadt a 44 �ve tart� negat�v sorozat: a Milan megnyerte a bajnoks�got. A g�lkir�ly ez�ttal is Nordahl lett, 34 tal�lattal.

Az 1954-1955-�s id�nyben megtiltott�k az �j k�lf�ldi j�t�kosok leigazol�s�t - hacsak nem tudtak felmutatni olasz felmen�ket- , miut�n az olasz csapat kudarcot vallott az 1954-es vil�gbajnoks�gon. �gy ker�lt a Milanhoz az uruguayi Schiaffino. Rajta k�v�l ebben az id�nyben mutatkozott be Cesare Maldini is. Ebben az �vben megalap�tott�k a Milanellot, a Milan edz�t�bor�t. A csapat edz�je ekkor Guttmann B�la volt, aki a fedezet Maldinib�l h�tv�det csin�lt, a k�z�pcsat�r Liedholmb�l pedig k�z�pfedezetet. B�r az id�ny v�ge fel� Guttmannt Ettore Puricelli v�ltotta a kispadon, a Milan ism�t bajnoki c�met �nnepelhetett. A g�lkir�ly pedig ism�t - imm�ron �t�dsz�r az olasz bajnoks�gban - Nordahl lett 27 tal�lattal. Az 1955-1956-os szezonban indul� BEK-ben a Milan az el�d�nt�ig jutott, ahol a k�s�bbi gy�ztes Real Madrid �ll�totta meg. 1957-ben a v�r�s-feket�k begy�jt�tt�k hatodik bajnoki els�s�g�ket. Az edz� Gipo Viani, egykori Inter j�t�kos volt, aki �ri�si taktikus volt. � tal�lta ki a libero, azaz a s�pr�get� poz�ci�t. A k�z�pcsat�r h�trament k�z�pfedezetnek, a k�z�pfedezet pedig a v�d�k m�g� �llt szabad emberk�nt. A k�vetkez� id�nyben a BEK-serleg elh�d�t�s�t t�zt�k ki c�lul, h�tt�rbe szor�tva ezzel a bajnoki c�mv�d�st. A g�rda a bajnoks�gban sz�rk�n, a nemzetk�zi kup�ban remek�l j�tszott. El is jutottak a BEK-d�nt�be, ahol ism�t a Real Madridt�l kaptak ki.

1959-ben a Milan megszerezte a 7. bajnoki c�m�t. Az eg�sz id�nyben csak 2 veres�get szenvedtek, hazai p�ly�n veretlenek maradtak. A friss szerzem�ny, Altafini 28 g�lig jutott, de ez sem volt el�g a g�lkir�lyi c�mhez. Az 1961-1962-es id�nyben �j edz� ker�lt a kispadra: a k�s�bb h�ress� v�lt Nereo Rocco. Els� mil�n�i �v�ben bajnoki c�mhez vezette az �rd�g�ket. Ebben az id�nyben t�nt fel a fiatal Gianni Rivera. Az 1962-1963-as id�nyben megsz�letett Olaszorsz�g els� BEK-sikere: a m�jus 22-�n a londoni Wembleyben rendezett tal�lkoz�n az el�z� k�t ki�r�s gy�ztese, a portug�l Benfica v�rt River��kra. A Benfica szerzett vezet�st Eus�bio r�v�n az els� f�lid�ben. A g�l ut�n Trapattoni vette �t Eus�bio �rz�s�t Benitezt�l �s ez j� h�z�snak bizonyult. A m�sodik f�lid�ben azt�n j�tt Altafini, aki k�t Rivera-passzt v�ltott g�lra. A Benfica v�g�l emberh�tr�nyba j�tszotta le a meccset, mivel Coluna megs�r�lt �s akkoriban m�g nem lehetett cser�lni.

Az 1963-1964-es id�nyben a Milan t�rt�net�ben el�sz�r r�szt vett az Interkontinent�lis Kup�ban, de a Pel�vel fel�ll� brazil Santos jobbnak bizonyult. A k�vetkez� sikerre 1967-ig kellett v�rni: t�rt�net�k sor�n el�sz�r megnyert�k az olasz kup�t. Az 1967-1968-as id�nyre a vezet�s�g visszah�vta Nereo Roccot a kispadra. Az eredm�nyek pedig nem maradtak el: kett�s siker. A Milan megnyerte a bajnoks�got �s a Kupagy�ztesek Eur�pa-kup�jaKEK-et is. S�t a g�lkir�lyi c�m is Mil�n�ba ker�lt, Pierino Prati r�v�n. A KEK-d�nt�ben a Milan Kurt Hamrin k�t g�lj�val verte meg a Hamburgot. A k�vetkez� �vben pedig a sk�t Celtic �s a Bobby Charltonnal fel�ll� angol Manchester United kiver�s�vel ism�t bejutottak a BEK-d�nt�be. A m�jus 28-i madridi fin�l�ban a Johan Cruyff vezette Ajax volt az ellenf�l. V�g�l a Milan nagy f�l�nnyel, 4-1-re nyerte a d�nt�t. Prati h�rom, Sormani egy g�lt szerzett. (H�rom g�lt BEK-d�nt�ben Pratin k�v�l csak k�t kor�bbi Real j�t�kos tudott el�rni: Pusk�s Ferenc 1960-ban �s 1962-ben, illetve Alfredo Di St�fano szint�n 1960-ban).

A v�r�s-feket�k elindultak a vil�gkup�ban, az ellenf�l az argentin Estudiantes volt. A Mil�n�ban el�rt 3-0-�s gy�zelem ut�n pokol v�rt az olasz csapatra Argent�n�ban. A visszav�g�n az Estudiantes j�t�kosai �sszevissza r�gdost�k a Milan j�t�kosait. Prati agyr�zk�d�st szenvedett, Maldera izomszakad�st, az argentin, de Milan sz�nekben j�tsz� Combinnak pedig elt�rt az orra szab�lytalans�gok k�vetkezt�ben. A meccset az Estudiantes nyerte 2-1-re, de �sszes�t�sben a 4-2-re a Milan nyert, megszerezve t�rt�nete els� vil�gkupa-tr�fe�j�t. 1972-ben a m�g mindig Rocco ir�ny�totta csapat megnyerte az olasz kup�t. 1973-ban j�tt az �jabb nemzetk�zi siker: a Szalonikiben megrendezett KEK-d�nt�ben Chiarugi korai tal�lat�val a Milan 1-0-ra legy�zte a Leeds Unitedet. Ezut�n pedig elh�d�tott�k az olasz kup�t is. 1974 janu�rj�ban rendezt�k a m�sodik Eur�pai Szuperkupa d�nt�j�t, ahol a friss BEK- �s KEK-gy�ztes tal�lkozott, azaz az Ajax �s a Milan. A mil�n�i 1-0-s gy�zelem ut�n Amszterdamban, a visszav�g�n az Ajax �tg�zolt az �rd�g�k�n: 6-0-ra nyert. 1978-ban Liedholm lett a vezet�edz�, akinek ir�ny�t�s�val 1979-ben a Milan megszerezte a csillagot jelent� 10. bajnoki c�m�t. A piros-feket�k ebben a tekintetben 21 �vet k�stek a Juventushoz �s 13-at az Interhez k�pest, de mindm�ig csak ez a h�rom csapat l�pte t�l a 10 bajnoki els�s�get. De az �r�mbe �r�m is vegy�lt: 1979 febru�rj�ban elhunyt Nereo Rocco, a csapat legend�s edz�je, valamint visszavonult tal�n a legnagyobb Milan-j�t�kos, Gianni Rivera.

1980 tavasz�n kit�rt a bundabotr�ny. A sz�vets�g �s az igazs�gszolg�ltat�s d�nt�s�nek �rtelm�ben a Milant - a Lazioval egy�tt - visszasorolt�k a Serie B-be. (Ma m�r csak az Inter az egyetlen csapat, amely soha nem esett ki az els� oszt�lyb�l). Colombo eln�k�t �s Albertosi kapust �r�kre eltiltott�k, �s t�bb j�t�kos - p�ld�ul Morini, Chiodi, Paolo Rossi - kapott hosszabb-r�videbb eltilt�st. A Milan megnyerte a m�sodoszt�lyt, de a k�vetkez� id�nyben pocs�kul szerepelt a Serie-A-ban, �gy ism�t kiesett. A csapatb�l sok meghat�roz� j�t�kos elment. Csak Franco Baresi, Mauro Tassotti, Stefano Battistini �s Alberigo Evani maradtak. Nekik k�sz�nhet�en a Milan megnyerte a Serie B-t �s visszaker�lt az els� oszt�lyba. 1985-ben a Fininvest csoport �s eln�ke, Silvio Berlusconi bejelentkezett a Milan�rt, majd 1986. m�rcius 24-�n Berlusconit megv�lasztott�k eln�knek. A klub j�t�kosv�s�rl�sba kezdett: Donadoni, Giovanni Galli, Massaro, Galderisi voltak az �j szerzem�nyek. Ekkorra v�lt alapemberr� Paolo Maldini, Cesare Maldini fia.

1987 �prilis�ban a gyenge eredm�nyek hat�s�ra az addigi edz�, Liedholm technikai igazgat� lett, m�g az edz�i posztra Fabio Capello �rkezett. B�r a csapat el�rte az UEFA-kup�s r�szv�telt jelent� 5. helyet, az �j id�nyt m�gis �j edz�vel, Arrigo Sacchival kezdt�k. Ekkor szerz�dtett�k a k�t holland l�gi�st, Marco Van Bastent �s Ruud Gullitot, illetve Carlo Ancelottit, aki az AS Romat hagyta ott. Egy hatalmas hajr�val meg is nyert�k a bajnoks�got. Az utols� el�tti fordul�ban a Napoli 1 ponttal vezetett a Milan el�tt �s N�polyban vend�gszerepelt a Milan. A Maradona vezette k�kek azonban hatalmas csat�ban 3-2-re kikaptak az �rd�g�kt�l. P�r h�nappal k�s�bb a rossonerik begy�jt�tt�k az Olasz Szuperkup�t is a Sampdoria ellen�ben. Az 1988-1989-es id�nyben a BEK-gy�zelem volt az els�dleges c�l. Ennek �rdek�ben szerz�dtett�k az eur�pabajnok Frank Rijkaardot. A barcelonai BEK-d�nt�ben, a Real Madridon �tg�zol� Milan a rom�n Steauat fogadta. A piros-feket�k els�sorban Gullitnak �s Van Bastennek k�sz�nhet�en leiskol�zt�k a rom�nokat, a v�geredm�ny 4-0 lett. Majd elnyert�k az Eur�pai Szuperkup�t a Barcelona legy�z�s�vel.

Az 1989-es vil�gkup�ra Toki�ban ker�lt sor, ahol a Milan a kolumbiai Nacional Medellinnel tal�lkozott. Evani hosszabb�t�sban szerzett g�lj�nak k�sz�nhet�en a vil�gkupa Mil�n�ba ker�lt. B�r sok�ig �gy t�nt, az 1989-1990-es bajnoks�gban ak�r 3 tr�fe�val is gazdagodhat a klub, v�g�l azonban csak a BEK-serleg j�tt �ssze: Rijkaard g�lj�val 1-0-ra gy�z�tt a Milan a Benfica ellen. Az Eur�pai Szuperkup��rt v�vott m�rk�z�sen a Sampdoria volt az ellenf�l. Okt�berben a Genov�ban el�rt 1-1 ut�n november v�g�n hazai p�ly�n 2-0-ra gy�z�tt Sacchi csapata, �gy sorozatban m�sodszor �ltek fel Eur�pa tr�nj�ra. P�r napra r� k�vetkezett a Vil�gkupa Toki�ban. Ez�ttal a paraguayi Olimpia Asuncion volt az ellenf�l, de az �rd�g�k 3-0-ra nyert�k a tal�lkoz�t. Az 1990-1991-es id�ny meghat�roz� m�rk�z�se volt a BEK negyedd�nt�j�ben l�trej�tt Olympique Marseille - Milan �sszecsap�s. Miut�n a Marseille megszerezte a tov�bbjut�st �r� tal�latot, a szurkol�k berohantak a p�ly�ra, majd a stadion reflektorai is kialudtak. A Milan j�t�kosok bevonultak az �lt�z�be, ahonnan nem voltak hajland�ak kij�nni, �gy a meccset a Milan n�lk�l kellett lef�jni. Tov�bbjutott a Marseille, a Milan pedig 1 �ves eltilt�st kapott az UEFA-t�l. Ez volt Arrigo Sacchi utols� id�nye, hely�re Fabio Capello �rkezett. Az 1991-1992-es szezonban a 25 tal�lattal g�lkir�lyi c�met begy�jt� Van Basten vezet�s�vel veretlen�l lett bajnok a Milan, s�t a veretlens�gi sorozat a k�vetkez� id�nyre is �th�z�dott: �sszesen 58 meccsen kereszt�l nem tal�lt legy�z�re a Milan. Nem csoda h�t, hogy az 1992-1993-as bajnoks�got is megnyert�k, a csapatban �j meghat�roz� j�t�kosokkal: Albertini, Papin, Boban, Szavicsevics, Lentini, Eranio. A BEK-serleg elh�d�t�sa azonban elmaradt. A d�nt�ben az Olympique Marseille 1-0-ra legy�zte a megs�r�lt Van Bastent elvesz�t� Milant. K�s�bb kider�lt, ez volt a holland utols� hivatalos m�rk�z�se a Milan sz�neiben. Az �rd�g�k a veres�g ellen�re p�ly�ra l�phettek a vil�gkup�ban, miut�n a Marseille-t az UEFA eltiltotta. A Milan azonban 3-2-re kikapott a brazil Sao Paulot�l.

Az 1993-1994-es BEK-sorozatban is meneteltek Maldini�k. Az el�d�nt�ben a Monacot legy�z� csapat az es�lyesebbnek kiki�lltott Barcelon�val tal�lkozott a kupad�nt�ben. A Filippo Galli �ltal ir�ny�tott v�delem �tj�tszhatatlannak bizonyult, de Szavicsevics�kkel sem tudott mit kezdeni a Barcelona, a v�geredm�ny 4-0 lett. A Milan t�rt�nete sor�n �t�dsz�r szerezte meg a BEK-serleget. Majd begy�jt�tte az Olasz Szuperkup�t �s az Eur�pai Szuperkup�t is. 1995 nyar�n, az Ajax ellen elvesztett BEK-d�nt� ut�n, a Milan megvette Roberto Baggiot �s George Weaht, Gullit azonban v�gleg elhagyta a csapatot, Tassotti pedig visszavonult �s Panucci v�ltotta. Az 1995-1996-os szezon v�g�n a piros-feket�k t�rt�net�k 15. scudett�j�t �nnepelhett�k - �t id�ny alatt a negyediket -, de Capello t�vozott. 1997-ben a csapatkapit�ny, Franco Baresi is visszavonult. A k�vetkez� nagy eredm�nyre 1999-ig kellett v�rni, amikor ism�t bajnoks�got nyert a Milan, Alberto Zaccheronival a kispadon. 1999 nyar�n �rkezett a klubhoz az ukr�n g�lzs�k, Andrij Sevcsenko, de az eredm�nyek elmaradtak, teljesen sz�tesett a csapat.

A 2001-2002-es bajnoks�g k�zben azt�n j�tt az �j edz�, Carlo Ancelotti, aki 2009-ig volt a v�r�s-feket�k vezet�edz�je. A k�vetkez� szezonra kicser�lte a f�l csapatot �s neki lett igaza: 2003-ban, Ancelotti els� teljes szezonj�ban Bajnokok Lig�ja d�nt�t j�tszhatott a Milan �gy, hogy m�r a BL-selejtez�ben be kellett kapcsol�dnia a k�zdelmekbe. A d�nt�ben az ellenf�l pedig a Juventus volt. A m�rk�z�st a hosszabb�t�sban sem tudt�k eld�nteni a felek, �gy 11-es r�g�sokra ker�lt sor. Ebben a Milan bizonyult jobbnak �s megszerezt�k 6. BL-els�s�g�ket. De nem ez volt az utols� gy�zelem ebben az id�nyben. Olasz kupagy�ztes lett, majd elh�d�totta az Eur�pai Szuperkup�t is a Sevcsenko, Pirlo, Seedorf �s Rui Costa �ltal vez�nyelt csapat. K�zben Maldini t�lsz�rnyalta Rivera rekordj�t, miut�n t�bb mint 501 bajnoki m�rk�z�sen viselte m�r a Milan mez�t. 2003-ban �rkezett a fiatal ir�ny�t�, Kak�, aki hatalmas meglepet�sre hamar kiszor�totta a csapatb�l Rui Cost�t. 2004-ben j�tt az �jabb bajnoki c�m.

A 2005-�s BL fin�l� hozta a sorozat egyik legizgalmasabb tal�lkoz�j�t. A Milan az isztanbuli d�nt�ben m�r 3-0-ra vezetett a Liverpool ellen, de az angolok nem adt�k fel �s a m�sodik f�lid�ben �k is r�gtak 3 g�lt. A hosszabb�t�s nem hozott g�lt, de a 11-esekben a l�lektani el�nyh�z jut� Liverpool fel�lm�lta a Milant, ezzel megnyerve a BL-tr�fe�t. K�t �vvel k�s�bb j�tt a "visszav�g�", ez�ttal Ath�nban. Ism�t a Liverpool volt az ellenf�l, ez�ttal azonban Kak� vezet�s�vel a piros-feket�k k�t v�llra fektett�k a Poolt. Kak� r�ad�sul 10 tal�lat�val BL-g�lkir�ly lett. 2007 december�ben p�ly�ra l�ptek a negyedik alkalommal ki�rt klubvil�gbajnoks�gon Jap�nban - amely a vil�gkupa ut�dja. A fin�l�ban az argentin Boca Juniors volt az ellenf�l. A Milan 4-2-re, els� eur�pai csapatk�nt megnyerte a d�nt�t.

Majd 2011-ben Scudett�t nyert a csapat.

wikip�dia